Orbán Balázsról számos tanulmány született, továbbá két történelmi regény és több dokumentumfilm; ám az átfogó, monografikus feldolgozás váratott magára. Hiányának lehetséges okára Egyed Ákos történész világított rá: „Mi lehet a magyarázata, hogy erről a valódi nagy személyiségről egyetlen tudományos könyvet sem írtak? Holott már kortársai felismerték kivételes értékét, s az utókor féltve őrzi emlékét. Logikailag közelítve a választ, azt mondhatjuk: azért nem írtak tudományos könyvet Orbán Balázsról, mert azt túlságosan nehéz feladatnak tartották.”
A feladat nehézsége mindenekelőtt abban áll, hogy Orbán Balázs reneszánsz alkat volt; szenvedélyes gyűjtő, tudós polihisztor, kutató-rendszerező elme. Munkássága érinti a történettudomány, a néprajz, az irodalomtudomány és a régészet szakterületeit, de még az orientalisztika, a szociológia vagy a fényképészet történetét is, nem is beszélve közéleti szerepléséről.
Balázs Ádám több évtizedes kutatómunkája során nemcsak anyaországi és erdélyi levéltárak részben ismeretlen dokumentumait dolgozta fel, hanem török és francia forrásokat is.