"Szabadságot akartam, és nem tudtam, hogy a szabadság boldogsággal vagy boldogtalansággal jár-e. Az ember mindig a szabadságot választja, nem?"
Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal.
Főszereplője megszenvedi az elveszett illúziókat, és végigjárja az érzelmek iskoláját. Sehol sincs igazán otthon, de sehol nem teljesen idegen, legyen épp közösségjobbító vidéki egyetemista, London könyvtáraiban és éjszakáiban elmerülő színházkutató vagy a jóléti társadalomra közép-európai tekintettel rácsodálkozó oslói raktáros.
A Várni a 29-esre lendületes és töprengő, erotikus és intellektuális, költői és dokumentarista, sziporkázóan humoros és metszően fájdalmas, spontán és szisztematikus könyv, amelyről egyszerre juthat eszünkbe Knausgard, Nádas és az amerikai minimalizmus. Sodró erejű szöveg sodródásról és önalakításról, arról, hogy a dolgok csak úgy megtörténnek-e, és vajon mennyi elég a boldogsághoz.