Kevesen vannak ma Magyarországon, akik annyiféle sorssal találkoznak a munkájuk során, mint JAKUPCSEK GABRIELLA hiszen egy-egy televíziós évad során kisebb városnyi emberrel beszélget.
Meghallgatja beszélgetőtársait a nevét viselő műsorban, átadja a tudását szakmai rendezvényeken vagy tréningek irányítójaként, és persze magánemberként társaságban, szülői értekezleten, sőt egyszerűen csak az utcán.
És miközben a számtalan történetet átszűri a lelkén, azokból az élet általános esszenciája keveredik ki.
Majd továbbadja a hallottakat, viszi magával, folyamatosan dolgozik rajtuk. Nem hagyja nyugodni, vajon hogyan lehetne megfogalmazni a tanulságokat a többi ember számára, miként lehetne érzékennyé tenni, elfogadásra és pozitív gondolkodásra sarkallni másokat.